2017. július 25., kedd

Első fejezet, 1.rész

Reggel furcsán ébredtem fel. Az égen mindenhol felhők voltak és a madarak se csicseregtek. Körülbelül egy óra múlva lementem az étkezőbe,hogy reggelizzünk a családommal,és mint mindig,megint én voltam a téma. Besokaltam. Felálltam az asztaltól és elsétáltam szobámig,felkaptam a telefonom a fülhallgatómmal együtt,majd elmentem sétálni.
Órákon keresztül sétáltam így sikerült kiverni a világot a fejemből.
Egyszer csak elkezdett szakadni az eső,ahol voltam senkit nem ismertem,haza nem tudtam volna menni szárazon,így a mellettem lévő erdőbe szerettem volna meghúzni magam így berontottam az erdőbe,ahol furcsa módon nem esett be az eső.
*Susogást hall*
-Van ott valaki?-kérdeztem
Senki nem válaszolt,gondoltam biztos a szél az.
Amikor sétáltam tovább az előttem lévő fa egyszer csak kidőlt.
*Megfagyott a vér benne*
Futásnak eredtem,majd megálltam egy fa tövénél és leültem.
-Miért velem történik ez?-kérdeztem halkan.
-Talán azért,mert a sorsod elrendeltetett.-suttogta valaki 
-Ki vagy?Hol vagy?Gyere elő!-ordítottam
*Egyre álmosabb lettem*
-Mi történik?-folytattam az ordibálást aggódva
-Lilith,aludj el.-suttogta 

Pár óra múlva amikor magamhoz tértem az erdőben voltam.
„Ez nem az az erdő ahol elaludtam"-néztem körül.
Az eső szakadt,félig átáztam és a telefonom sem volt nálam.
*Valaki megfogja a vállam*
Reflexből ütöttem hátra,de az illető megfogta a kezem.
-Nyugi,nem foglak bántani,-mondta a hosszú fehér hajú  fiú.
-Engedj el!-rángatóztam 
-Mi a neved?-kérdezte
-Miért mondanám el egy idegennek?-néztem a szemébe.
-Akkor indítsunk máshogy.Valkyon vagyok.Téged hogy hívnak?-kérdezte mosollyal az arcán.
-L..Lilith..-motyogtam
-Értem,gyere velem ne ázzunk el még jobban.-mondta.


Követtem egy városba,ez a város nem olyan,mint amikben eddig jártam.

Egy nagy épületbe sétáltunk be.
„Talán egy királyság?"-gondoltam
Egy terembe vezetett be,ahol egy lány állt  róka farkakkal.
-Mi a..?-csúsztak ki a szavak a szám közül.
-Hé,Miiko,találtam egy lányt az erdőbe.
-Hogy került az erdőbe?-kérdezte összeráncolt homlokkal.
-Nem kérdeztem meg tőle.
-Már értem miért az obszidián gárdába vagy.-mondta halál komolyan.
-Ezt hogy érted?-kérdezte Valkyon
-Csönd legyen!-parancsolta rá.
-Hogy hívnak,mi vagy?-kérdezte kíváncsian 
-Lilith,ember.-válaszoltam furcsán a kérdésére
-Ne viccelődj velem,az emberek nem élnek meg itt.-mondta kissé mérgesen
-Mi az hogy itt?Hol vagyok?-kérdeztem aggódva
-Áh,értem.Valkyon!Szólj Kerónak,hogy egy újabb lányt hozott át ebbe a világba a boszorkány.*sóhajtott*-Egy másik világba kerültél egy boszorkány által,aki megszállottan keres egy tündért mágiával.
-Hogy mi?Boszorkány?Mágia?-értetlenkedtem.
-Igen,de ne szokj hozzá,ma éjfélkor kiderül,hogy nincs benned az a bizonyos mágia és vissza kerülsz a világodba.
„Ez most valamit tv show?"-gondoltam magamba
-Kero azt mondta,hogy nem ér rá ezzel foglalkozni,ha a lány még holnap is itt lesz megnézni.
-Rendben,sétálj vele,mutasd körbe Eelt,ha szeretnéd,ha holnapra nem tűnik el,az első dolgod legyen,hogy megkeresel vele.
-Igenis!-mondta Valkyon,mint egy katona.
-Hé,te még nem árultad el a nevedet!-szóltam hozzá,miután már majdnem kint voltunk a teremből.
-Miiko.-mosolygott rám

Aznap Valkyon elmondott mindent erről a világról,bemutatott pár embernek,köztük Nevrának,Ezarelnek,Ykharnak és végülis Alajéának és végül Jamonnak.
Simogattam familiárisokat,megtanultam sógizni,körbe jártam a könyvtárukat és a piacukat.


Este éjfél előtt 10perccel arra lettem figyelmes,hogy valaki egy könyvet hagyott a folyosó kellős közepén,felvettem és megvizsgáltam közelebbről.

„Ez egy napló,de kié?"-néztem furán,és kerestem nevet az elején,végén de nem találtam.
-Hé Lilith,gyere nézzünk csillagokat.-mondta Nevra
-Rendben.-válaszoltam
Majd kimentünk az udvarba és leültünk a fűbe.
-Én szeretném elmondani..-makogott Nevra
-Mit?-kérdeztem
-Húh...Elég szép vagy..és tudom 1 napja ismersz engem,de nekem nagyon megtetszettél.-nyögte ki 
A szemébe néztem,majd szép lassan megcsókoltam.
-Ez az utolsó napom itt,ha haza térek úgyse fogok emlékezni rá.-mondtam
*Valamit érzek Valkyon iránt,de nem szerettem volna vissza utasítani Nevrát,nem akartam,hogy megsértődjön.*-gondoltam
-Mennyi az idő?-kérdeztem
-00:02-válaszolt meglepődve
-Az nem lehet!-válaszoltam neki kicsit mérgesen
-Nem tűntél el,ez azt jelenti,hogy benned van!
-Mi van bennem?
-A mágia,amiről legendák szólnak-mondta izgatottan
-Rendben Nevra,nekem ez sok,hol tudok lefeküdni aludni?
-Gyere a szobámba,francia ágyam van.-mondta viccelődve.
-Jó,de te a földön alszol-válaszoltam neki halál komolyan


Felmentünk a szobájába, Nevra lefeküdt a földre és elaludt. Én befeküdten az ágyába,elővettem a naplót amit találtam,és elkezdtem olvasni. A legelső oldalon az állt,hogy csak a kiválasztott olvashatja el a naplót és titokba kell tartania. Amint továbblapoztam olvastam emberekről,volt akit ismertem,volt akit nem,de a lényeg az volt,hogy a napló pontosan leírta,hogy hogyan kell őket eltenni láb alól mágiával,bájitalokkal.A cím nem tudom milyen nyelven volt írva,így leszálltam az ágyról és oda mentem a könyvespolchoz,szerencsére találtam egy szótárat ami segítségével letudtam fordítani a címet,mely az volt,hogy:"A vezér elleni merénylők".Miután átfésültem az első pár oldalt megértettem a napló lényegét.Egy bizonyos csoport el akarja foglalni Eelt,és ezt nekem kell megakadályoznom.

Az fejemben több gondolat is járt egyszerre:
*Lehet itt hamburgert venni?*
*Egyedül kellene szembe szállnom velük?*
*Mit keres egy szótár egy ilyesfajta fiúnál?*
De a kérdések válaszolatlanul maradtak,ugyanis a szemeim leragadtak,és elaludtam.